Nem a világ vége, ha....
Kedves Anyukák és Apukák,
- Nem a világ vége, ha néha-néha a gyerek Chocapic-ot eszik vacsorára, vagy ne adj Isten mekit, mert lusta vagy főzni
- Nem a világ vége, ha néha-néha a gyerek este nem fürdik meg, nem fog darabjaira esni a mocsoktól
- Nem a világ vége, ha kihagy részeket olvasás közben, csak mert mielőbb szeretné tudni a történet végét.
- Nem a világ vége, ha gondolatban azt válaszolod az aznap 500-szor feltett ("Anyaaaaaaaa, hol van a ...... ?) kérdésre, hogy a segged környékén keresgélj
- Nem a világ vége, ha néha néha te eszed meg a legjobb falatot a kajából, az utolsó csokipudingot a hűtőből, a francba, végülis te melóztál azért a pénzért amiből megvetted, nem?
- Nem a világ vége, ha néha néha nem az igazat mondjuk a kölöknek, legalább felkészítjük az életre, arra a rongyosra
- És nem a világ vége, hogy miközben már érzed, hogy a gyerek pelenkája szaros, te még mindíg ezt a bejegyzést olvasod. Nem számít, megvár a pelus. A szar nem fogja eltakarítani magát...sajnos.
Tudjátok van az a pillanat, az a fáradtság, amikor az ember engedményeket tesz. A gyerekeivel és legfőképp magával szemben. Csak, hogy lássátok, más is tesz ilyet, példával járok elől.
Lehet követni engem, hogy ne úgy nézzen már ki minden szülő az ovi/iskola előtt, mintha egy bxszott nagy uborkát dugtak volna a seggébe indulás előtt. Engedjük már el magunkat fiúk, lányok. A halálom, amikor egyes szülők hirtelen 60 másik előtt kezdik nevelni a gyerekeiket. "Köszöntél?", "Nem illik az utcán enni!", "Csukd be a szád, ne csámcsogj" és még sorolhatnám.
Emlékeztek még, amikor lyukas farmerben jártunk, részegen fetrengtünk a hányásunkban stb.?
Ne csináljunk úgy, mintha mi mindíg tökéletesek lettünk volna. És legfőképp, ne várjuk el ezt a gyerekeinktől. Persze vannak pillanatok, helyzetek, amikor viselkednie kell. Például nem árt ha a gyerek mielőtt puszit ad nem a fikáját szopogatta vagy nem közli a szomszéd nénivel, hogy olyan büdös tetszik lenni, anya szerint naftalin szaga van a néninek.
Na, legyünk racionálisak:
- Nem a világ vége, ha néha-néha a gyerek Chocapic-ot eszik vacsorára, vagy ne adj Isten mekit, mert lusta vagy főzni
- Nem a világ vége, ha néha-néha a gyerek este nem fürdik meg, nem fog darabjaira esni a mocsoktól
- Nem a világ vége, ha kihagy részeket olvasás közben, csak mert mielőbb szeretné tudni a történet végét.
- Nem a világ vége, ha gondolatban azt válaszolod az aznap 500-szor feltett ("Anyaaaaaaaa, hol van a ...... ?) kérdésre, hogy a segged környékén keresgélj
- Nem a világ vége, ha néha néha te eszed meg a legjobb falatot a kajából, az utolsó csokipudingot a hűtőből, a francba, végülis te melóztál azért a pénzért amiből megvetted, nem?
- Nem a világ vége, ha néha néha nem az igazat mondjuk a kölöknek, legalább felkészítjük az életre, arra a rongyosra
- És nem a világ vége, hogy miközben már érzed, hogy a gyerek pelenkája szaros, te még mindíg ezt a bejegyzést olvasod. Nem számít, megvár a pelus. A szar nem fogja eltakarítani magát...sajnos.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése