07.14.-08.10.

Lehet ekézni, hogy megígértem, és nem tartottam be (ekézem én magam miatta rendesen, tudom trehány disznó vagyok) de tényleg nm jutottam el idáig. Úgyhogy ez ilyen random, ami eszembe jut az elmúlt 4 hétről, azt leírom. Biztos lesz ami majd csak holnap, vagy 1 hét múlva jut eszembe, azt majd később hozzácsapom:

• Tüzijáték, július 14. Ella termótakaróban, pulcsiban, de Annecy forever

• Hétvégén Kermesse, már megint, Fanni és Chloé felszolgáltak vasárnap, picit dolgoztak :D
  
• Aztán hirtelen megint nyár lett, Charlotte M. nálunk, majd Emma náluk, ezzel is kisegítve egymást Sophie-val
  
  
  
  
• Edi is vakációzik, elköszöntünk a tanároktól egy nagy zacskó csokival és bonbonnal.

Nyaralás Alsópáhok. Ez itt a reklám helye lenne, de nekem ezért a kutya nem fizet, tehát azt írok amit akarok és gondolok. Egy vagyon, de minden ablakon kilapátolt fillér megéri. Még soha nem nyaraltunk együtt, szervezetten, és a Kolping tényleg az a hely, ahol mindenre gondolnak. Lehet pár napos vagy sérült a gyerek, egy csomó programra még csak el sem jutottunk. Például nem voltunk a kötélmászó pályán. Na de majd legközelebb. Gyönyörű, TISZTA!!!!, a kaja fantasztikus, és amikor ez egy francia szájából esik ki, akkor azt hiszem a főszakács megveregetheti a vállát. Azt az egyetlen pici kellemetlenséget, amit sikerült magammal hozni a családi hammam-ból, na az az én hibám. Tudtam, hogy hajlamos vagyok rá, mégis elfelejetettem az utolsó alkalomnál magammal vinni egy törülközőt, hogy azon üljek. Na,ez is megvolt. Ha minden igaz, őszi szünetben visszamegyünk pár napra. Azt nem mondom, hogy az időjárás nekünk kedvezett, de meleg volt, még ha a napocska pár órára el is tűnt néha. Aztán amikor megtudtuk, hogy milyen időt "hagytunk ki" itthon, már kifejezetten a trópusokon éreztük magunkat a Balatonon. Bébiúszás!

És egy csomó régi nyári sláger ugye közben :D

• Andi! Anna nagyon nagy lány lett, Balázs semmit nem változott
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
• Húgomék lakása gyönyörű, a fehér parkettát én kihagytam volna az életemből, dehát ízlések és pofonok. De végre van egy gyönyörű nagy konyhája.
• Dédi nagyon örült nekünk, csomó fénykép
• Nyanyóéknál zavart, de vegül jól elsűlt ebéd vasárnap, és még a papírt is megkaptuk lefordítva Fanninak az idegenrendészethez az állampolgársága miatt.
• Ja tényleg, utazás előtt 1 nappal beállított a rendőrség hozzánk, engem kerestek, majd lajstromba vették a kölkeimet, hogy mind megvan-e. Megkérdeztem, hogy megnézik-e tényleg a házban lakom és az ágyban melyik oldalon alszom. Röhögtek, 10 percet maradtak pont. Ja meg ittak egy kávét. És megdícsérték a házam. Na ez is megvolt. Majd, másnap reggel indulás előtt pár órával felment a vérnyomásom, mert a Prefecture bekérte az összes kölyok születési anyakönyvi kivonatát (ami sehol nem szerepelt a listán) meg ezt a bizonyos fordítást. Nem volt szívélyes a telefonbeszélgetés. Na mondtam én, hogy közben kaladozok ám...
• Hazajöttünk, de csak 2 gyerekkel. Húgom kitalálta, hagyjam ott Emmát és Fannit nyaralni velük a Balatonon, és majd 19-20-a környékén hazahozzák őket, legalább végre Balázs és Mimi is jön hozzánk.
• Szar idő van, elkezdtem kitakarítani a házat, immáron 1 hónap után, és persze bekreppált a hátam. Most is úgy ülök itt, mint aki karót nyelt. Ja a ház nincs kész. Vannak emeletek, amik csillognak villognak, és van olyan hely, ahová ha beteszed a lábad hányinger. Tehát ebben a pillanatban ha esetleg meglátogatnál minket, nem biztos, hogy az egész házat lenne pofám megmutatni (A kölkök fürdőjét biztosan nem, masszív húgyszag terjeng mindenhol, mert Ella összepisilte a kilépő szőnyeget).
• Ja, Orsi, hát nem az én emberem, de Edi szereti. Erről most többet nem írnék, a plafonon mászkálok tőle néha.