A neszeszer

Hol kezdjem? Nem akarom, nem tetszik, nem érzem, nem jön át! Melyiket használjam?

Elengedni a 6 évest, föl a hegyekbe, St. Jean de Sixt -be 4 nap, 3 éjszakára a kötelező éves úszásoktatásra. Értem, nem tudják másképp megoldani, megértem, én egy nagyon megértő ember vagyok....vagy nem.

Másfél órán keresztül próbálták a tanárok meggyőzni és elhúzni a mézesmadzagot anyukák előtt érvekkel, fényképekkel videó felvételekkel, hotel bemutatással. Apukák nem győzték hangoztatni, hogy ez mennyire jót tesz a gyerekeknek, önállóság, természet, séta a hegyekben, jó levegő. 

Mi ANYÁK csak ingattuk kétkedve a fejünket és bombáztuk a felügyelő tanárokat a kérdésinkkel. Hány gyerek lesz a medencében egyszerre, hány felnőtt, hogyan fogják megoldani az étkezéseket, és az esti altatást?

Jöttek a logikus válaszok: előző évi úszás teljesítmány (már az óvoda nagycsoportban kötelező az úszásoktatás) alapján csoportokra osztják őket, tavalyi év nagy siker volt, buli, esti boum kacagás. Néztem a lányom, ahogy a barátnőivel egymásba kapaszkodva ülnek a Mediatheque padlóján. Láttam, hogy bennük is motoszkál a félsz, de a kiváncsiság, a kaland, a menni akarás majd szétveti őket. Rábólintottam, aláírtam. 

Este hálásan bújt hozzám meseolvasás közben, de éreztem ám, hogy kérdezni akar valamit. Valami készülődik:

- Anya?

- Igen?

- Figyu, most hogy majd együtt leszek a barátnőimmel, és tudod egy szoba meg fürdőszoba...Anya, lehet nekem is trousse -om, olyan mint kis Chloénak?

Trousse. Neszeszer. Máris itt tartunk? Egyszer már átéltem ezt, nagyjából ennyi idős volt Kis Chloe amikor immáron 10 éve legjobb egyik lejobb barátnője Pauline nálunk aludt pyjama party címén. A maga kis 6 éves francia kislány módján este a fogmosásnál elővette a kis Trousse-át. Magamban mormoltam: Jézusom, minek egy fogkeféhez meg egy hajkeféhez ekkora táska? Aztán kinyílt Pandora szelencéje, és tudtam hogy elvesztem. Csak rá kellett néznem Kis Chloe elkerekedett szemeire. A pici francia lány, engem, az akkor éppen csak 30-as nőt, lepipált a saját fürdőszobámban. Láthatóan "nem tegnap kezdte" szakértelemmel megfogta a kis vattakorongját, letisztította a figure-jét (bocsánat pofiját), majd behidratálta, és mindezt megkoronázta egy szőlőzsírral.

Álltam lemeredve. Ok, tehát a francia nők gyönyörú bőre már itt elkezdődik. Hallottam már urban- legendákat a francia kozmetikáról, de abszolút kezdő voltam ebben is megérkezésünk után. A francia nők az arcmasszázsra, hidratálásra esküsznek. Alapos tisztítás, maszkok, pakolások, a heti egyszeri radírozás kötelező, de a legfontosabb az alapos arcbőr tisztítás tisztitó tejjel.

Aztán megejtettem első kozmetikus látogatásomat, és bebizonyosodott amit suttogtak. Itt nem nyomkodnak, nem terrorizálják az arcbőrt. Még jobban beleástam magam a témába, és végig kérdeztem a baráti körünket és mindenki a legnagyobb természetességgel erősítette meg, hogy igen igen, ezt ilyen korán kezdik. És nem csak a kislányok, hanem a kisfiúk is.
Kis Chloe a maga 16 évével babapopsi arcbőrrel rendelkezik, ami a kozmetikus szerint annak köszönhető, hogy akkurátusan betartottam a 10 évvel ezelőtt javasolt tisztítás, hidratálás esti műveletet, és az arcbőre ezt maximálisan meghálálta. Az évi két kozmatikai kezelés, amit kifejezetten kamaszoknak találtak ki pedig végképp bevezették a nagylányt a kozmetika imádatának világába. Nem szenved miteszerektől, a szokásos havi pattanás problémáira kapott egy nagyon hatásos fekete alga krémkotyvalékot, ami pillanatok alatt lerántja az arcárol a kellemetlen gyulladást. Gondolom ezek után senkit nem lepek meg ha elárulom, a férjemnek előbb volt szemránckréme, mint nekem.

Ha én még egyszer azt hallom valakitől, hogy a franciák nem mosakodnak, nem tisztálkodnak megfelelően, meginvitálom hozzánk egy normál reggeli készülődésre. Ez így néz ki:

Tehát trousse. A következő anyai feladatom: összeállítom a 6 éves kiscsaj élete első neszeszerét. Olyan gyorsan olyan gyorsan...tegnap még épp csak felállt...sóhaj!