WPD margó

Azt hiszem nyugodtan írhatom minden KORE tag nevében, a legmerészebb álmainkat is felűlmúlta az idei Koraszülöttek Világnapja rendezvényünk.

Látni az érdeklődést mind a szakmai mind a családi-gyermek programok iránt, a csillogó, megilletődött szempárokat, felemelő érzés volt. 


Könnyes szemekkel néztük az annyi év után végre személyesen találkozó és egymást ölelő anyukákat, apukákat, akik életük legnehezebb pillanatában sorstárs(ak)ra találtak a szülői fórumunkon és azóta is naponta kapcsolatban maradtak. 


Összehoztuk egyesületünk eddigi legsikeresebb rendezvényét, ahol a szakma végre őszintén egymással szemben ülve elmondhatta a véleményét. Neonatológiai és fejlesztői módszerek ütköztek, de mindannyian egyetertettek egy dologban. A koraszülött baba életbenmaradása és egészséges fejlődése szempontjából elengedhetetlen, hogy megnyíljanak a magyar koraszülött intenzív osztályok, és a szülők a lehető legtöbb időt tölthessék gyermekeikkel. Ahogy szó volt a kenguru-módszer fontosságáról, annak az anyatej termelésre és a sikeres szoptatás jótékony hatásáról  úgy természetesen nem mehettünk el olyan fontos témák mellett, mint merre induljon a szülő miután kikerült gyermeke a kórházból, és segítségre szorul a baba akár mozgás akár értelmi fejlesztésben. 


Abban is egyetértettek a felek, hogy Magyarországon rendkívűl színes és sokrétű a koraszülött utógondozás, de sajnos anomáliák és tévhitek rontják az ellátás minőségét.

Egy biztos. Jövőre újra találkozunk, hogy mint évről évre a vikágon mindenol ugyanazon a napon együtt ünnepeljük a koraszülött babákat, azok szüleit, és a szakmát ami napról napra egyre sikeresebben végzi ezeknek a csöpp életeknek az ellátását.


Megjegyzések