Màrciusi koltozes

Márciusi hidegben es hóesésben, pontosan 13 hónappal első találkozásunk után, kamiont pakoltam a költöztetőkkel, bedobozoltam es útjára inditottam a gyerekszoba bútorait, könyveimet, ruháimat, mindent amit fontosnak tartottam egy új élet kezdetéhez. A többi cuccom elajándékoztam, vagy eladtam.  Az utolsó este, ahogy munkábol hazafelé tartottunk a pici lánnyal, elsírtam magam a gyönyörűen kivilágított Budai vár, a Halászbástya és a Parlament láttán. Tesómnal töltöttük utolsó hivatalos budapesti éjszakánkat ikea kockás takarókba burkolózva egy matracon.

Másnap reggel  2 kisbőrönddel felszálltunk az akkor már napi rendszerességgel üzemelő Easyjet Budapest-Genf járatra. és megérkeztünk a szeles, napsutéses Genfbe. Kischloe szorongatta Snoopy-ját és bár nem először tettük meg ezt az utat együtt. érezte, hogy ez most valami más. Megbeszéltük, persze, hogy megbeszéltük mi fog történni, éjszakákat töltöttem azzal, hogy agyon analizáltam magamban jól teszem amit teszek, lehetek ennyire önző, hogy kiszakitom a gyereket megszokott kis életéből családjától barátaitól. De a jövő kép amit megálmodtam neki, pláne a mostani viszonyok között, milliószor szebben csillogott, mint amit valaha adhattam volna neki, ha Magyarországon maradunk.

Kischloe francia tanulása abban a pillanatban elindult, hogy  biztossá vált költözésünk. Szereztem neki egy francia tanárt, hogy az alapokkal legalább tisztában legyen mire megérkezünk, és nagyon gyorsan kétnyelvet beszélő gyerek lett belole. Vajon hány magyar gyerek mondhatja el ezt magárol 7 évesen ? Valoszinűleg csak azok a gyerekek, akik vegyes házasságból születnek, illetve akiknek a szülei súlyos milliókat fizetnek magániskoláknak, amit lássuk be, én soha nem bírtam volna leszurkolni.

Azért mi felnőttek tovább nehezítettük az életét., hiszen én nem voltam hajlandó addig franciául beszélni, nehogy rosszat halljon és ezáltal tanuljon tőlem a gyerek, a pasinak viszont nagyon nagy szüksége volt versenyképes angolra, ezért mi felnőttek angolul beszéltünk egymással. 2 hetet kapott a kiscsaj, hogy beleszokjon új életébe, berendezgette a szobáját, nagyokat sétáltunk, így megismerte a környezetét majd elkezdte az óvoda utolsó évét a grand maternelle-t. Nem CP-t ( 1. osztaly), hiszen nem beszélte a nyelvet, az óvoda és az általános iskola igazgatója együtt nagyon okosan úgy döntött, hogy menjen csak az oviba áprilisban, június végéig annyira biztosan megtanul a gyerekek között franciául, hogy biztonsággal elkezdhesse az első osztályt szeptemberben.  Addigra barátokat is szerez, akiktől nem választják el es együtt kezdik az iskolát.

Óvó néni felkészítette kischloe megérkezésére az osztályt, a mai napig őrzöm a rajzokat, amit a többi gyerek készített neki, és már az első nap hazafelé sétálva bejelentette nekem: Anya nekem már 3 kopinom van!  A Pasi egyik haverja hatalmas Disney őrült, felnőtt fejjel a mai napig gyűjtögeti a klasszikus rajzfilmeket, amiket kischloe kivűlről fújt magyarul(tudom szar anya vagyok, sokat hagytam TV előtt a gyereket) De most milyen jól jött.  Nagyon ügyesen jó érzékkel h lyettesítette be a magyar szöveg helyére a franciát, és nem szavakban, hanem egész mondatokban kezdett beszélni franciául.  A családi legendárium aranyköpése : – Anya, zsö mápel Koda…ő nem…ő Kischloe.

Szeptemberben a szülői értekezleten, tanitó néni teljesen megrökönyödve nézett ránk, amikor rákérdeztünk, hogy minden rendben van a gyerek nyelvértésével, mert hogy kischloe 3 nyelvet hall otthon. – Ah bon ? Ha mi nem szólunk, neki fel sem tűnik, Kischloe tényleg nem francia kislány ?

A biztonság kedvéért a CP évére kapott egy tanitó nénit (akkoriban ez köelező volt, ma már a migráciú olyan méreteket öltött felénk, hogy ez kivitelezhetetlen) aki napi 1 óra pluszban franciául tanította ebéd után a nagy szünetben. Tehát a nyelvvel gond nélkül haladt,  a folyékony angol tudására 2 évvel később derült fény, amikor egy holland kollegám elkezdett hozzá angolul beszélni, és a kiscsaj minden gond nélkül válaszolt összetett mondatokban kollégám kérdéseire.  Lemerevedve, hihetetlen büszkeséggel hallgattam az akkor 9 éves kislányom csivitelését angolul. 3 nyelvű lett a gyerek. Kell ennél több egy anyának önigazolásnak ?

Kischloe nagyon gyorsan alkalmazkodott , én annál nehezebben. A munkám miatt rengeteget utaztam, országok es kontinensek között ingáztam. Abban az időben több időt töltöttem reptéri várókban, mint otthon a gyerek mellett, de imádtam a munkám, nem nagyon akartam feladni (hajrá, záporozzanak a kövek!). 

A tündérmesékbe előbb-utóbb megérkeznek a negatív szereplők, nálunk a gonosz borszrokány anyós fedőnéven  kopogtatott be.  Igy 10 év távlatából már nem mennék bele részleteibe hogyan probálta szétrobbantani a mi hármasunkat. Mondjuk úgy, hogy nem igazán illettem bele abba a nő ideálba, amit elképzelt legnagyobb fiának (igen igen, 2 fiúgyermekes anyóst fogtam ki) és nem fogadott könnyekig meghatódva.  Nem elég, hogy a fia nem francia nőt választott társnak, de hogy még kelet-európai nőt plusz egy gyerekkel,  na ez  kivert nála minden biztosítékot. Az elején probálkozott kedves lenni, es nyilván nehezítette a dolgomat, hogy hiába értettem minden szavát , pasi sokszor rászolt, hogy Anya vigyázz a tone-ra mert mindent ért.nem zavartatta magát folytatta, mintha ott sem lennék. Probáltuk az anyós problémát intelligensen kezelni, majd elmúlik, majd az idő megoldja, pasi mindig az én oldalamon  állt és próbáltunk a  konfliktusok elé menni.

Sikerült jó boszorkánnyal is találkoznunk kalandjaink során a magyar gyámügyis ügyintéző személyében.  Akkoriban kiskorú külföldre költözése nem volt egy egyszerű töténet, iskola igazolással, munkaviszony papírokkal, apai engedéllyel, fényképekkel és a francia gyámügyi környezettanulmánnyal felfegyverkezve kellett volna megjelennünk a magyar hatóságok előtt.. Mindent elintéztünk, beszereztünk,  egyet kivéve. A francia gyámügy hajthatalan volt. Ők nem jönnek el hozzánk környezet tanulmányra. Mire fel trappoljon a parkettánkon, szó szerint idézve telefonos ügyintézőnket. Nem kaptak  bejelentést, a gyerek jár iskolába, egészséges, van mit a tejbe aprítanunk, nem élünk segélyeken, van nekik más gondjuk is, ha magyar gyámügy ennyire aggódik ezért a gyermekért, lesznek szívesek ők idejönni és megbizonyosodni a gyermek megfelelő életkörülményeiről. Meg ha kerítek is egy bírói végzést, akkor is hónapok mire sorra kerülünk. A magyar ügyintéző nagyon  kedvesen elmagyarázta, hogy nem fog tudni birósági végzést adni, hiszen nem teszünk semmi rosszat a gyerek ellen. Annyit tud segíteni, hogy « eltemeti » a dossziénkat, és ha sikerül valamit intéznünk, újra előveszi.

Tündérmesére visszatérve az életünk elindult és ezzel együtt a puhítás is.  Na mikor kezdjük már ? Na nem érzed még úgy ? Mit gondolsz belefoghatunk a baba projectbe ?  Tiszta Shrek ott vagyunk már megérkeztünk már fílingem volt. A munkahelyemen jo előre bejelentettem a lehetseges gyermekáldást. A főnököm, mintha nem is hallotta volna meg, legyintett,- Oh, hát az még hónapok, mekkora az esélye, hogy egyből teherbe ess?

Hát-tal nem kezdünk mondatot, de hát egyből sikerült. Férjjel madarat lehetett fogatni.  Elkezdtem betanítani a főnök által kijelölt utódomat, és a lehető leghamarabb elvarrni minden szálat, hogy ne hagyjak magam után elvégezetlen feladatot. Mondtam már, hogy maximalista vagyok?  Kisfiút hordtam a szívem alatt, anyós  hirtelen megszelidült, Kischloe várta a kistesót, én pedig elkezdtem fészket rakniJ  A biztonság kedvéért mindkét országban volt nőgyógyászom, még elég sokat ingáztam, és megtapasztalhattam a francia és a magyar terhesgondozás különbségeit.